Egészen felnőtt koromig nem is hallottam a tepertőkrém létezéséről. Nálunk nem volt szokás. A tepertőt friss kenyérrel éles késsel ettük kevés sóval megszórva, a maradékból pedig a dédi készített tepertős pogácsát és más péksüteményt.
Egyszer sógoroméknál voltam reggel és ő evett hagymás tepertőkrémet reggelire az akkor 2 éves unokahúgommal. Persze én is megkóstoltam. Utána egy időben vettem is egy-egy dobozzal.
Aztán megfeledkeztem róla.
Csak akkor jutott újra eszembe, amikor már gyerekeink is voltak és anyuéknál a közös disznótoron mindent szétosztottunk. Jutott tepertő is bőven. Még mennyi! Én azért annyira nem vagyok nagy rajongó. Aznap és másnap jól esik, utána meg kezdjük a rakosgatást.
Na akkor jutott eszembe a tepertőkrém. Úgy biztosan elfogy. Elolvasva pár receptet rögtön tudtam, hogy nem egy bonyolult dolog a házi készítés.
Az én kedvenceim a hagymás és a diós tepertőkrém.
Tavaly majdnem egy egész kilót megettünk 2 héten belül.
Lilahagymával, csemege uborkával esetleg kapri bogyóval és persze friss kenyérrel esszük.
Ez egy igazán hagymás verzió, sokszor a tetejére már nem is teszünk.
Hűtőben hetekig eláll jól záródó műanyagdobozban.
25 dkg disznótepertő (bőr nélkül)
10 dkg vöröshagyma
4 g só
1-2 ek zsír
Nagy kedvencem!! Én is szoktam így tél idején készíteni - egy picit másképp. De a Tied is tetszik. :P
VálaszTörlés