Mark ragacsos lekváros teasüteménye

Karácsonyra, a sütni és főzni imádó barátnőmtől, megkaptam a The Great British Book of Baking c. könyvet. Rögtön észrevettem, amint belelapoztam, hogy ez a könyv szorosan kapcsolódik a Viasat 3 csatornán futó Sütimester c. műsorral. Persze rögtön bejelöltem egy csomó receptet, sőt másnap sütöttem is belőle egy kenyérpudingot.

Mostanában elég sokat dolgozok, így nem volt időm sütni, nem is voltam szint itthon. Most végre van három napom fellélegezni, így bevettem magam a konyhába. Nagyon ráéheztem valamilyen diós, gyümölcsös süteményre, így elővettem a könyvet, hogy ötletet merítsek belőle.

26 x 12,5 x 7,5 cm-es formához

225 g liszt
1 teáskanál sütőpor
2 teáskanál gyömbérpor
1 teáskanál mézeskalács fűszerkeverék
175 g barna cukor
50 g darabolt dió
50 g szeletelt mandula
175 g puha vaj
3 közepes méretű tojás
140 g baracklekvár

kandírozott narancshéj a díszítéshez

A sütőformát kibélelem sütőpapírral, a sütőt előmelegítem 180 fokra.
Egy tálba szitálom a lisztet, hozzákeverem a sütőport, gyömbért és mézeskalács fűszerkeveréket. Hozzáadom a cukrot, diót, mandulát. A vajat kis kockányi adagokban a lisztes keverékbe teszem, jól elkeverem. A tojásokat egy kistányérban villával felverem, majd belekeverem. Végül a lekvárból kiveszek egy evőkanállal, a többit a masszához adom. Alaposan összekeverem.
Beleöntöm a sütőformába és 1 óra 15 percig sütöm. 40 perc után sütőpapírral letakarom, nehogy megégjen a teteje.

Amikor kisül, kiveszem a formából, leveszem róla a sütőpapírt és rácsra teszem.
A maradék 1 kanál lekvárhoz 2-3 teáskanál vizet adok, elkeverem és felmelegítem.
A meleg lekvárt a kész sütemény tetejére kenem. Kandírozott narancshéjjal díszítem.
Hagyom teljesen kihűlni, mielőtt felszeletelem.

Dhal vagyis indiai vöröslencse főzelék

Először a krisnás szakácskönyvemben találkoztam a vöröslencsével. Később felfedeztem egy árust a piacon, aki minden féle aszalt gyümölcsöt és száraz hüvelyeseket árul. Vettem egy adagot, és elkezdtem recepteket keresni. Először Steiner Kristóf dhalját készítettem el itthon. Később kikísérleteztem a kedvencünket.
Nálunk szinte mindig van itthon vöröslencse. Sőt, mióta kipróbáltam, azóta a hazánkban elterjedt változatot sokkal ritkábban esszük. Hogy miért? Mert nem kell beáztatni és nagyon gyorsan megfő. Ráadásul nekem az íze is jobban tetszik. Olyan rokonom, ismerősöm is finomnak találta, aki amúgy nem szereti a lencsét.
Forrón és hidegen is nagyon ízletes.
Én nem szoktam túl fűszeresen készíteni. Aki szereti a nagyon fűszeres ételeket az nyugodtan megduplázhatja a fűszermennyiséget. Csípős paprikát is lehet bele tenni, én a gyerekek miatt nem szoktam.


Hozzávalók 4 főre

50 dkg vöröslencse
1 fej vöröshagyma (kb. 10 dkg)
2 evőkanál olaj
4 gerezd fokhagyma
1 cm friss gyömbér vagy 1 teáskanál őrölt
2 teáskanál só
1 mokkáskanál bors
fél teáskanál római kömény
1 evőkanál kurkuma
1 evőkanál curry
1,5 l víz
1 babérlevél

A vöröshagymát megpucolom, apró kockára vágom. Egy 2 literes edényben felhevítem az olajat, közben megpucolom a fokhagymagerezdeket is, és késpenge lapjával meglapítom. A forró olajon megpirítom a hagymákat. Egy kiskanállal meghámozom a gyömbért és azt is az olajba dobom. Rászórom az összes fűszert a babérlevél kivételével. Kevergetve pirítom 1-2 percig.
Beleöntöm a vöröslencsét, összekeverem az olajos, fűszeres hagymával. Felöntöm 1,5 liter vízzel. Beledobom a babérlevelet. Felforralom, majd takarékra állítom a lángot és fedőt teszek az edényre.
25-30 perc alatt készül el. Néha érdemes megnézni, megkeverni. Ha túlságosan elfőtte a vizet, akkor öntök még hozzá, ha túl sok a víz, akkor fedő nélkül főzöm tovább.
Tálaláskor friss petrezselyem zöldjét és kenyeret kínálok hozzá.

Korhelylves

Újra főzök, így lesznek új bejegyzések.
Legutóbb ugyanis december 21. körül főztem. Utána jött egy baráti vacsora, majd anyukáméknál vendégeskedtünk. Szenteste előtt pedig bolond lennék főzni.
Karácsony után János nappal folytattuk az évet, szilveszterkor pedig egy igazán remek vacsorával zártuk, a helyi csárdában.
Az év első napján apósom hozott kóstolót az előző napi vacsorájából, ami olyan bőséges volt, hogy másodikáig kitartott.

Ez a leves is nagyapának köszönhető. Szilveszter este (készít)ettek valami hasonlót, és annyira szemléletesen mesélt róla, hogy rögtön megkívántam.
Szerencsére ez egy könnyen és gyorsan elkészíthető étel.

A virsliről csak zárójelben említenék annyit, hogy érdemes (legalább újévkor) kicsit többet rászánni. Én mindig a sertés húsból készülteket keresem, lehetőleg juhbélbe töltve, 0% baromfival. Sajnos minimum 1600-2000 Ft/kg. Nálunk itt kezdődik az igazi virsli kategóriája.


20 dkg füstölt szalonna
10 dkg vöröshagyma
1 evőkanál őrölt, édes nemes piros paprika
10 szem szegfűbors
4 cm gyömbér vagy 1 teáskanál porított
3 babérlevél
80 dkg savanyú káposzta
2 l víz
35 dkg tejföl
45 dkg virsli

A szalonnát fél centisre kockázom és közepes lángon egy nagy lábasban megpirítom. A vöröshagymát nagyon apróra vágom, a szalonnához adom és üvegesre sütöm. Leveszem a gázról megszórom pirospaprikával, beleteszem a babérleveleket, szegfűborsot és a hámozott 3 mm-esre karikázott gyömbért ( vagy gyömbérport).
A káposztát éles késsel kissé átvágom, hogy a szálak rövidebbek legyenek és könnyebb legyen a kész levest kanalazni. Ezután a lábasba teszem, felöntöm vízzel és visszateszem a tűzre. 10 percig forralom.
Kiveszek a levesből egy merőkanálnyi levet és alaposan elkeverem a tejföllel, így hőkiegyenlítek, hogy a tejföl ne csapódjon ki. Beleöntöm levesbe, elkeverem és újra felforralom.
Közben fél centis karikákra vágom a virslit.
Amint felforr a leves beleszórom a virslikarikákat és azonnal elzárom alatta a lángot. 2 percre lefedem, csak utána tálalom. Így a virsli roppanós lesz.

Friss kenyérrel és sok tejföllel kínálom.