Oldalak

2013. február 27., szerda

Korianderes csirkecombok és a harmadik hét cukor nélkül


Még mindig alaposan meg kell fontolnom, mit is eszek, ahhoz, hogy cukor ne legyen benne.
Nem kívánom az édességet. Na jó, néha igen, akkor nagyon.
Legjobban egy cappucino hiányzik sok-sok tejhabbal.
Megbeszéltük a párommal, hogy pénteken a helyi rétesboltban kezdjük a napot. Bevásárolunk friss péksütiből és én megiszom az áhított tejhabos italt, ő meg egy forró csokit vagy kakaót. Természetesen gyerekek is kapnak valami finomságot.

A kínaiban szezámmagos csirkét kértem és mivel még soha nem ettem ilyet, meglepődve tapasztaltam, hogy cukros máz van rajta. Aznap semmi értelmeset nem ettem még (ez fél 5 magasságában volt), így nem törődtem az édesítéssel, hanem megettem az egészet.

A gyerekek már nem kérnek itthon édességet. Inkább gyümölcsöket szoktak választani. A kedvenceik az alma, a banán és a kivi. Reggel, ha van idő, frissen facsarok narancslét.
A kicsik a szüleimnél azért kapnak csokit, cukrot. Nem is keveset. Szerintem egész hétre elég a a mennyiség.
Néha külön kérem aput, hogy ne vegyen több édességet a gyerekeknek.


4-5 főre

6 csirkecomb (aló- és felső együtt)
1 evőkanál só
1 kávéskanál bors
1 csokor friss koriander(zöld)
2-3 gerezd fokhagyma
1 kg krumpli
1 tk só
5-6 ek olíva olaj

Először meghámozom a krumplit, megmosom és felkarikázom. A karikákat egy 30x40 cm-es tepsi aljába rakom egyenletesen. Rászórok egy teáskanál sót és meglocsolom 2-3 evőkanál olajjal. Alaposan összekeverem, hogy a só és az olaj mindenhol átjárja a krumplit.
A csirkecombokat megmosom, papírtörlőn megszárítom. Minden combot megsózok és megszórom egy kevés borssal. Szép sorban egymás mellé fektetem őket a krumpliágyon.
Egy csokor koriandert apróra vágok, rászórom a csirkecombokra. Meglocsolok minden combot kb. fél evőkanál olajjal.
Megpucolom a fokhagymagerezdeket, kés lapjával mindre rácsapok és a csirkecombok közé teszem.

180 fokra előmelegített sütőben letakarva sütöm 30-40 percet. Amikor a hús már puha, leveszem a fóliát és pirosra sütöm a bőrét. Így finom ropogós lesz.
A szaftja nagyon finom friss kenyérrel.


2013. február 20., szerda

Spenótos lasagne és a második hét cukor nélkül

Kép innen

A hét eleje sokkal könnyebb volt, mint a kezdetekkor. Egészen csütörtökig minden jól alakult.
Sajnos a gyerekeink megbetegedtek és nehéz éjszakáknak néztünk elébe. Péntekre az 1 éves babánkat is utolérte valami kórság. Magas láza volt és csak sírdogált. Nem evett, nem ivott, nem aludt. Kimerültem.
A gyerekek háztartási kekszet kaptak a déditől. Amikor már annyira elfáradtam és sajnáltam a babókámat, hogy elsírtam magam, a 2 éves kislányom vigaszul a számba adott egy kekszet. Én meg nem ellenkeztem.

Szombaton következett Lengyel József szegedi 10 000 lájk bulija, ahol csodás desszertasztal várta a vendégeket. Gondoltam csak megkóstolok egyet- kettőt, végül mindenből ettem.
Sőt este húgomék, akik a szállásadóim voltak kötelező sörözésre ítéltek, mivel nagyon ritkán van alkalmunk együtt bulizni. Bevallom egy szóval sem ellenkeztem, inkább élveztem a közös kimenőt.
Másnap pedig egy rendes cukros-tejes kávét is megittam.

A vallomásnak itt vége. Visszatértem a cukormentességre. Ez nehezebb volt, mint gondoltam.

A héten olaszos ételeket ettünk, a férjem kedvéért hús és tojásmentesen. Tejtermékek közül is csak kevés sajtot evett. Ez egy májtisztító kúra előkészületi része volt számára.


A lasagne egy nagyon jól variálható étel. Az én kedvencem a klasszikus bolognai változat, de szeretem a carbonarat és más verziókat is.
Most a férjemre tekintettel egy húsmentes verziót készítettem. A spenót szép zöld színe vitamindússága miatt került bele. Tudjátok "Popey a tendgerész..."

Ebben az ételben azt szeretem legjobban, hogy a hűtőből kivéve éppen olyan finom, mint frissen melegen.

4 főre

25 dkg lasagne tészta
2 ek olíva olaj
1 fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
40 dkg kockázott paradicsom (konzerv)
20 dkg répa
2 szál angolzeller
1 tk só
késhegynyi bors
1 tk bazsalikom levél
25 dkg spenótpüré (fagyasztott, felengedett)
15 dkg parmezán

A zöldségeket meghámozom. A hagymát apróra kockázom, a fokhagymát áttöröm. Olajat hevítek, megpirítom benne a hagymákat.
A répát finomra reszelem, a zellert nagyon apróra kockázom. Hozzáadom a hagymához és átpirítom. Fedő alatt puhára párolom.
Ráöntöm a paradicsomkonzervet, sózom, borsozom beleszórom a bazsalikomot.
Felforralom, majd elzárom alatta a gázt.

A spenótpürét lecsepegtetem.

Hőálló tálba rétegezem. Paradicsomos szósszal kezdek, tésztát rakok rá. Parajkrém következik majd megint tészta. Így folytatom, amíg elfogynak a hozzávalók.
Ideális esetben a tetejére paradicsomos szósz kerül. Parmezánt reszelek rá.


180 fokra előmelegített sütőben nagyjából 30 perc alatt készre sütöm.


Lengyel József 10 000 lájk bulija


Lengyel József munkáját már régóta ámulattal figyelem.
Visszakerestem a blogján és egészen pontosan a második bejegyzése óta olvasom.
Hasonlóan sok másik emberhez én is kíváncsi voltam rá, hogy milyen lehet Józsival személyesen találkozni. Szerettem volna beszélgetni vele. Rengeteg kérdésem volt irányába.

Azután kissé bosszúsan olvastam róla, hogy éppen innen a szomszédból (60 km-ről) utazott hozzá két bloggerina, Eszter és Gabi. Arra gondolta, hogy bárcsak ismerném őket, és bárcsak velük tarthattam volna.
Örömmel olvastam mindhármójuk beszámolóját. Közben pedig reméltem, hogy egyszer majd találkozok velük. Mind a hármójukkal. Hiszen Józsi elbeszélése alapján megkerestem a blogjukat és olvasni kezdtem őket is.

Már éppen egy Győri utazást fontolgattam, a férjemmel együtt, amikor megláttam a felhívást. 10 000 lájk party Lengyel József tiszteletére. Méghozzá Szegeden!
Azonnal e-maileztem Gabinak! (Türelmetlen ember lévén kétszer is. :) )

Az elkövetkező napokban tűkön ülve vártam. Közben megszerveztem az utazást, szállást.
Sajnos a férjem nem tudott velem jönni, pedig mindketten szerettük volna.

Maga a buli fantasztikus volt!
Gabi és Eszter mindent profin leszervezett. A hajó, mint helyszín nagyon szép volt. A hidegtálakon, bőséges választékban, finomabbnál-finomabb ételek sorakoztak. A két nő csodás desszertasztalt kreált. Eszter egy különleges, kézzel festett, virágdíszes tortát készített, Gabi pedig az aprósüteményekről gondoskodott.
Mind a ketten nagyon kedves, vidám és közvetlen emberek. Nagyon jó volt végre találkozni velük!



Lengyel Józsefet én egy türelmes, komoly és nagyon nyitott egyéniségnek ismertem meg.
Mindenkivel szívesen beszélgetett. Saját bevallása szerint nem mozog otthonosan az efféle közegben, mégis nagyon ügyesen oldotta meg, hogy mindenkivel tudjon váltani pár szót.
Nagyon kellemesen elbeszélgettünk, igyekezett minden kérdésre válaszolni.
Egy titok: a fényképek csalnak. Élőben magasabb, mint 180 cm. :D


Libor Máriáról is írnék pár sort. Nagyon örültem, hogy ő is ott volt a bulin, mert így vele is megismerkedhettem. Ő tipikusan olyan ember, akivel egyetlen perc beszélgetés után úgy éreztem, mintha régi ismerősök lennénk.
Itt szeretném még egyszer megköszönni a sütéssel kapcsolatos tanácsait! :) 


Feltétlenül meg kell még említenem Buzás Ágit!
A délután folyamán rengeteget beszélgettünk. Személyében egy végtelenül kedves és ugyanannyira szerény embert ismerhettem meg.
Az 50 fős vendégseregben tudtommal ő volt az egyetlen, aki otthoni körülmények között is próbálkozott már karamellvirágok készítésével. Nem is sikertelenül! Olyan fényképeket mutatott, hogy én laikusként nem tudnám megállapítani melyikük készítette. Mármint Ági vagy Józsi.

Sok olyan emberrel is nagyon jót beszélgettem, akikkel nem mutatkoztunk be egymásnak, vagy sajnos nem emlékszem a nevére.

Összességében ez egy varázslatos délután volt!
Köszönöm szépen Gabinak és Eszternek a szervezést és, hogy megadták a lehetőséget!
Lengyel Józsefnek pedig azt, hogy ilyen messzire utazott és ilyen türelmes volt!
Remélem lesz még alkalmam mindannyiukkal találkozni!


 Még több kép a facebookon.
  
Ehhez a bulihoz számomra szorosan kapcsolódik egy másik élmény is. Ezt pedig a húgomnak és a párjának köszönhetem.
Ők ugyanis Szegeden laknak, így kézenfekvő volt, hogy náluk töltsem az éjszakát.

Én már reggel átutaztam a városba. Fontos megbizatásom volt, 25 kg citromsavat kellett venni. Így elmentem a cukrásznagykerbe és magamnak is vettem pár dolgot. Ha már úgyis ott voltam…
Testvéremék Új-Szegeden ébredeztek még. Oda invitáltak a sógijelölt szüleihez. Friss melegszendvicsekkel vártak, ami igazán kellemes meglepetés volt. A bemutatkozásom pedig annyira jól sikerült, hogy ebédmeghívásban részesültem. (Vagy annyira jófej húgom anyósjelöltje. :) )
Visszatérve a belvárosba lázas készülődésbe kezdtem, és tesóm segítségével kicsit megszépültem a fent említett partyra. Sőt még sofőrszolgálatot is biztosítottak számomra. :)

A buli után csak egy táskacserére mentünk fel a lakásba, ahonnan gyalog folytattuk utunkat. Egy szimpi kocsmaféleségbe érkeztünk kb. három sarokra a lakástól.
Ott megittunk pár sört és hosszan elbeszélgettünk az élet kisebb-nagyobb dolgairól.
Még arra is rábírtak, hogy próbáljak meg csocsózni. Hát, ha láttatok még bénát… :)
Le a kalappal – ha jól emlékszem – Noel előtt, aki vérprofin játszott és beállt hozzánk negyediknek. Na az ő idegei tuti acélból vannak.

Fél egy körül mentünk haza, ahol húgom párja olyan krumplipürét főzött, hogy azt egyszer biztosan posztolom, amennyiben engedélyt kapok rá valaha.
A másnap reggeli tükörtojás is ugyan ez a kategória. Friss kiflivel és paprikával.

A legjobb az volt az egészben, hogy most kivételesen én voltam kiszolgálva, ami 3 gyermek mellett valljuk be ritkán fordul elő.
Köszönöm szépen, hogy egy hétvége erejéig elkényeztettetek! :)



2013. február 15., péntek

Minestrone

Ha én levest főzök, akkor a vagy krémlevest készítek vagy valami nagyon tartalmasat. Ezt úgy kell érteni, hogy egészen konkrétan megáll benne a kanál.
Erre jó példa a babgulyás. Egyszer a férjem felügyelt a levesre, amíg én valamit elintéztem. Szorgosan kóstolta is. Mire visszaértem a konyhába, közölte, hogy a hús majdnem jó, tehát hamarosan ehetünk. Csak csodálkozott, amikor én közöltem, hogy még teszek bele krumplit, babot és csipetkét is. :)
Ez a leves pedig a kedvenceim közé tartozik, mivel bármilyen zöldséget bele lehet főzni. Egy tipikus, mi van a kamrában étel. Ez a recept pedig a mi kamránk pillanatnyi állapotát mutatja be. :)
A gyerekek is imádják, mert nagyon változatos. Mindig találnak benne valamit, ami "ehető". Mert mindent még egy 4 éves sem piszkál ki a tányérjából. :)



1 l víz
1 fej vöröshagyma
4 gerezd fokhagyma
1 darabka parmezánhéj
1 db cukkini
3 db krumpli
2 db répa
25 dkg csiperke gomba
40 dkg kockázott paradicsom (konzerv)
10 dkg gyöngybab
egy babérlevél
bors

A zöldségeket meghámoztam, felkockáztam. Felöntöttem vízzel, megfűszereztem, beletettem egy babérlevelet. Hozzáöntöttem a paradicsom konzervet és a babot, beletettem a parmezánt. Közepes lángon, forrástól számítva kb. 1 óra alatt készre főztem.
Tálaláskor megszórtam reszelt parmezánnal, friss kenyeret kínáltam hozzá.

2013. február 13., szerda

Gombás paradicsomos lepények avagy pizza?


A mai menü igazi Észak-olaszos, vékony és roppanós tésztájú pizza.
Nem véletlenül. Hiszen fel kellett avatnom az új 4 tálcás állványos pizzasütőkészletemet! Jelentem jól szuperál! :) (Talán maradt még pár darab a Lidlben, a múlt heti akcióból.)
Osztatlan sikert aratott.
A sajt most lemaradt róla. Egyrészt azért, mert elfelejtettem. Másrészt meg nem is vettem most a célnak megfelelő sajtot. Parmezánt meg nem akartam rá.
Ettől függetlenül nyugodtan meg lehet szórni pl. mozzarellával.
Nagyából egy óra alatt megvan, szóval a pizzafutárt megint nem hívtuk. Az a 10 perc már nem oszt. A házi készítés pedig mindig ad egy bizonyos pluszt az ételnek.

4 x 30 cm

Tészta
60 dkg rétesliszt
1,5 dkg friss élesztő
1 púpos teáskanál só
3,3 dl víz
1 evőkanál olíva olaj

Feltét
40 dkg-os kockázott paradicsom konzerv
1 mokkáskanál só
késhegynyi bors
25 dkg csiperke gomba

A lisztet elmorzsolom az élesztővel, hozzáadom a sót, olajat és vizet. Rugalmas, sima kéztől elváló tésztát dagasztok belőle. Négy egyforma részre vágom a tésztát és kivajazott pizzaformákba (vagy egy nagy kb. 35x37 cm-es gáztepsibe ) nyomkodom.
A sütőt előmelegítem a legmagasabb hőfokra.
A paradicsomkonzervet elkeverem sóval és borssal. Ilyenkor ízlés szerint lehet fűszereket is hozzáadni.
Minden pizzára teszek pár kanállal a paradicsomból és egyenletesen szétkenem rajta.
A gombát megmosom, vékonyan felszeletelem. Nagyjából egyenlően elosztom a pizzák tetején.
Addig sütöm, amíg a széle aranybarnára sül.
Nálam ez 10  perc, az én öreg gázsütőm kb. 300 fokot tud. Alacsonyabb hőmérsékleten természetesen több idő kell neki. Pl. 250 fokon kb. 15 perc.

2013. február 12., kedd

Zöldséges canelloni



Arra gondoltam, hogy a héten olaszos ételeket fogunk enni. Ez alatt nem feltétlen autentikus recepteket kell érteni, hanem sokszor csak olaszos ízesítést, tésztát hasonlókat.
Nem fogok olyan ételnevekkel dobálózni, hogy ez vagy az újragondolva. Egyszerűen csak leírom, hogy én mit találtam ki, a nálunk legkönnyebben beszerezhető alapanyagokra.
A cannelonin kívül lesz még nálunk bruschetta, minestrone, pizza, lasagne (hús nélkül), gnocchi és rizotto is.

Barna a hétvégére májtisztító kúrát tervez, ezért vasárnapig semmilyen állati eredetű fehérjét nem akar fogyasztani. Tegnap megettünk egy nagy adag sertéspörköltet, amit egy kedves barátunk hozott kóstolóba. Ezzel férjecském be is fejezte a húsevést a hétre.
Direkt kevés fűszert használtam. Arra vágytam, hogy a zöldségek saját ízei domináljanak. Számításom bejött, ugyanis egy nagyon finom, kissé édeskés tölteléket kaptam végeredményként.


4 főre

2 evőkanál olíva olaj
2 répa (Kb. 20 dkg)
25 dkg cukkini
2 kalifornia paprika
1 csapott evőkanál só
késhegynyi bors
1 kávéskanál majoranna
1 kockázott paradicsom konzerv (400 g)
25 dkg canelloni tészta
1/2 dl paradicsom püré
15 dkg sajt

A répát és a paprikát meghámoztam, lereszeltem nagy lyukú reszelőn. A paprikákat kimagoztam, apró kockákra vágtam.
Felhevítettem az olajat egy 2 literes edényben, átpirítottam rajta a répát, majd addig pároltam fedő alatt, amíg félig megpuhult. Hozzáadtam a cukkinit és a paprikát. Az egészet puhára pároltam.
Ráöntöttem a paradicsomkonzervet, sóztam, borsoztam, majorannával fűszereztem.
Botmixerrel kissé pürésítettem. Nem kell homogenizálni, de minél kisebb darabkák maradnak benne, annál könnyebb tölteni.
Egy kiskanál segítségével megtöltöttem a canellóni tésztákat. Hőálló tálba rakosgattam őket, szorosan egymás mellé. Meglocsoltam paradicsom pürével, sajtot reszeltem rá.
180 fokon addig sütöttem, amíg a sajt megpirult a tetején (kb. 30-40 perc).

2013. február 11., hétfő

Fahéjas kókusztejes köles és az első hét cukor nélkül

Kép innen

Egy hét cukor nélkül? Nem is olyan nehéz!
Még jó, hogy nem mondtam le a húsról, mert a héten két disznótoros kóstolót is kaptunk!

Rájöttem, hogy a mindennapi ételeink legnagyobb részébe nem kell cukor vagy más édesítő.
Ha nagyon nassolni szeretnék, akkor bokormogyorót, mandulát vagy diót veszek elő. Az alma és az aszalt gyümölcsök is nagyon jó rágcsálnivalónak bizonyultak. Bár észrevettem, hogy legtöbbször csak megszokásból nyúlnék az édességes polc felé.
Az első napokban, ha édességet kívántam megittam egy nagy pohár vizet. Ez nem segített a sóvárgáson, de nagyon egészséges. :)
Egyik este rántottát ettünk, tehát a tojást nem kerültük.

Az ovis farsangon elkövettem azt a hibát, hogy megettem az utolsó falat nutellás palacsintát, amit a 2 évesem a tányérján hagyott. Csak akkor tudatosult, amikor már lenyeltem. Kifejezetten rossz szokás a legtöbb szülőnél, hogy gyors bekapja a maradékot. Nálunk is. Én spec. sajnálom kidobni a maradékokat, inkább megeszem. Nem túl egészséges. Le kellene szoknom róla.
Anyukám szerint, amit nem sajnálok a gyereknek adni, azt ne sajnáljam a kutyától/kukától se, ha már nem kell senkinek.

Barna úgy döntött, hogy semmilyen gabona félét nem eszik és húst sem. Sajnos a héten egyre betegebb lett, míg szombaton belázasodott. Végül vasárnap engedélyezett magának egy adag tejberizst.

Kicsit felborult a rend, amikor csütörtök délután találkoztam egy egérrel a hálószobában. Az egérragacs remek gyermekfogó tulajdonságaira tekintettel szombatig anyukáméknál voltunk ill. vasárnap napközben.
Így pénteken, szombaton és vasárnap édesanyám készített nekünk is ebédet.

A gyerekekkel nem voltunk szigorúak. Minden nap kaphatta valami finomságot. Nem csak csokit vagy cukrot, de azért kaptak azt is.

Reggelire általában nyers gyümölcsöt, zöldséget vagy granolát ettünk.

Ebédeink:
zöldséges rizs
édes-savanyú (méz és szójaszósz nélkül) párolt rizzsel
rakott krumpli
csontleves, csülök sült burgonyával
sült kolbász sült krumplival

Vacsorára gyümölcsöket, granolát, húslevesben párolt cukkinit, tepertőt és házi májast, rántottát ettünk.



A következő recept nagyon egyszerű. Egy finom és egészséges reggeli kölesből és kókusztejből.
Bármilyen friss, fagyasztott vagy aszalt gyümölcsöt keverhetünk hozzá. A fahéj elhagyható vagy kakaóporra cserélhető. Így a variációk száma végtelen.
Ez az alap hozzá.

4 főre

20 dkg hántolt köles
6 dl kókusztej
1 tk őrölt fahéj

A kókusztejet a kölessel 5 percig forralom. Lezárom alatta a gázt és fedő alatt hagyom, amíg beszívja a tejet és megpuhul.
Tányérba szedem, (hozzáadom a gyümölcsöket) és megszórom fahéjjal.

2013. február 5., kedd

Cukormentes kihívás és nyers répasaláta

Gyakorlatilag a férjem győzött meg, hogy vegyünk részt mi is Zizi cukormentes hónap kihívásában.
Én már tavaly is ámulattal követtem az elhatározását, miszerint egy teljes hónapon keresztül semmilyen cukrot nem eszik. Sikerült neki!

Mostanában sokat foglalkoztunk (a férjemmel együtt) a különböző cukrokkal és azok előállítási módjával. Eddig még nem találtuk meg azt, amelyik igazán tetszene. Kis utánajárással sok minden kiderült az egészségesnek tartott cukorfélékről. Persze sokszor csak saját fenntartásaink okozzák a gondot.

Mivel én nagyon édesszájú vagyok talán nehezebben tudom majd teljesíteni a kihívást. Másrészről viszont lehet, hogy éppen ezért nagyobb szükségem is van rá, mint egy átlagos cukorfogyasztású embernek.

Az édesítőszerekben nem hiszek. Vagy inkább azok rendkívül káros hatásaiban hiszek. Tehát ezek nem jönnek számításba a hónap hátralevő részében.

Úgy döntöttünk, hogy megpróbáljuk Zizi összes szabályát betartani. A különbség annyi, hogy mi húsevők vagyunk, és nem akarjuk ebben a hónapban sem nélkülözni a húsokat.

Ebben a hónapban azt tervezem, hogy itt a blogon is fogok írni a cukormentes élményeinkről. Arról, hogy mennyire könnyű vagy nehéz kibírni édesség nélkül. Ráadásként pedig néhány egyszerű receptet is közlök majd, amik megfelelnek a kihívás szabályainak.



 Elsőként ezt a nagyon egyszerű, receptnek szinte nem nevezhető, salátát ajánlanám a figyelmetekbe.
Nálunk reggelire készült. A 2 éves kislányom olyan élvezettel ette, ami engem teljesen meglepett.

2 főre

65 dkg répa
fél citrom leve

A répát hajszálvékonyan felkarikázom. (Legjobb szeletelő géppel esetleg uborkagyalun csinálni.) Rácsavarom a citromlét és alaposan összeforgatom.