Vaníliás muffin

Ez egy édes alapmuffin. Semmi különleges nem lenne benne, ha nem az én két szép és ügyes gyerekem díszítette volna őket. Mert valamit mindig ki kell találni. Úgy gondoltam ezúttal ne csak nézni, hanem enni is lehessen.
Ráadásul nem árt, ha a gyerekeket minél hamarabb bevonjuk a konyhai sütés-főzésbe. Élvezik, tanulnak, fejlődnek és a kreativitásukat is ki tudják bontakoztatni. Így látják, miből lesz az ebéd vagy a desszert, hogyan változnak az alapanyagok étellé.
Mindig nagy örömmel jönnek segíteni, bármit készítek. Imádnak összeönteni, belekeverni vagy éppen a tálba pakolni összetevőket. Gyúrnak, nyújtanak és kenőkéssel vágnak. És természetesen mindent megkóstolnak nyersen.
Az őszinteséghez hozzá tartozik, hogy én meg takarítok. Tehát csak akkor főzök a gyerkőcökkel, amikor van rá időm és türelmem. Szerencsére általában van. :)

12 muffin

25 dkg liszt
két és fél teáskanál sütőpor
fél teáskanál szódabikarbóna
12,5 dkg cukor
1 tojás
1 evőkanál házi vaníliás cukor
80 ml olaj
2,5 dl joghurt

Előmelegítem a sütőt 180 fokra. Összekeverem a lisztet a sütőporral és a szódabikarbónával. Külön tálban kikeverem a tojást a cukorral és vaníliás cukorral, majd hozzá adom a joghurtot és az olajat. A lisztes keveréket hozzáforgatjuk a tojásoshoz. (Nem kell nagyon keverni, csak amíg a lisztes keverék átnedvesedik. )A masszát papírkaszlival bélelt muffin formába töltöm (minden mélyedést max. 3/4-éig). 20-25 perc alatt kisütöm.
A papírt csak a hideg muffinokról lehet teljesen lehúzni, melegen nagyon sok tészta beleragad.

Máz
1 tojás fehérjét összekeverek
15 dkg porcukorral

A kihűlt muffinokat a mázba mártom és megszórom dekorcukorral vagy dióval vagy mogyoróval stb. amit éppen megkívánok. hagyom a mázat keményre dermedni.
(Lehet díszíteni tejszínhabbal vagy habcsókkrémmel is.)

Én legalább dupla adagot szoktam készíteni.

Így indul a nap 3 kicsivel

Három gyerek. Nem ia a szám teszi igazán érdekessé, hanem az, hogy a legnagyobb is csak 3 éves. Így aztán soha nincs időm unatkozni. És Barnának sincs. J

Egy átlagos napon 7 és fél 8 között kelünk. (Micsoda luxus J) 

Szilárd (3 éves) kibotorkál a fürdőszobába, majd visszakiabál valamelyikünkért, hogy ugyan kapcsolja már fel a lámpát. Amikor visszaér és öltözni kell, közli, hogy majd ő kiválasztja mit vesz fel, és kiveszi a szekrényből. Ilyenkor hangzanak el a következő mondatok: „Anya hol van a pókemberes (pólóm)?” vagy „Ez a zokni nem jó! Én csigásat szeretnéék.”

Közben Eszter (17 hónapos) is felébred, amit hangos Annya, Mmmama, vagy Appa kiáltásokkal hoz a tudomásunkra. Egyikünk kiveszi őt a kiságyból, le a pizsamát, tiszta pelenkát kap és megpróbálja felöltöztetni. Ekkor következik a reggeli futás. Eszter visítva – kacagva szalad, én (vagy Barna) pedig szaladok utána egy – egy ruhadarabbal. Amikor utolérem gyorsan ráadom, aztán folytatjuk, amíg teljesen fel nem öltözik. Akkor következik a reggeli. Beültetem az etetőszékbe és adok neki valamilyen kenyeret vagy kalácsot, amit egyedül elmajszol.
Szilárd még mindig öltözik…

 Közben Rebeka (2 hónapos) üvöltve adja a tudtomra, hogy ő éhes, de nagyon és lehetőleg azonnal. Tisztába teszem és megszoptatom.
Közben Eszter jól lakik és a maradék kenyeret apró morzsákra cincálja, amit az asztalon és a fél étkezőben egyenletes vastagságban szétszór.
Szilárd már majdnem felöltözött…
Rebeka böfizik vagy az ágyában játszik, értsd nézegeti a kezét vagy egy fellógatott játékot.
Letörölöm a konyhaasztalt, feltakarítok az ebédlőben és inni adok Eszternek.
Szilárd kész az öltözéssel.

Hétköznapokon ilyenkor indul a következő kör. Sál, sapka, kabát és csizma. Hétvégén ő is megreggelizik, aztán megnéz pár mesét.
Rebeka sírdogál, álmos. Hasra fordítom, elalszik.
Esztert kiveszem az etetőszékből. Mostmár mehet játszani. A polchoz tolja a fotelt és mindent (!) lepakol. Leveszem, a fotelt a helyére teszem. Akkor elkezd kipakolni Rebeka ágyából, miközben a pici ott alszik. Lehúzza a takaróját, elveszi a játékot, kiszedi a böfis pelust stb. Visszapakolok és Esztert kirekesztem a nagyszobából. Marad neki a gyerekszoba és az étkező játszótérnek. Az előbbiben nem tölt 2 percnél többet, inkább felmászik az étkezőben a padra, asztalra.
Szilárd éhes, reggelit kér. Esztert valahogy le kell foglalni, hogy hagyja a bátyját enni és ne vegye el tőle a kaját. Sikeres elterelés esetén Szilárd hamar jól lakik. A két nagy elvonul játszani. Rebeka alszik.

Felteszek egy kávét, de még mielőtt lefőne bemegyek a szobába megtudni min veszekszenek, aztán kibékíteni őket. Kész a kávé. Kezdhetem a házimunkát. Eszter és szilárd mindenben segítenek. Főleg, ha megtalálják benne a játékot. Nálunk ugyanis „Szilcsi emelő” adogatja a szekrénybe a tiszta ruhákat és sárkány a porszívó.
Aztán lassan nekiállunk az ebédkészítésnek. Szilárd mindig segít. Szerencsére jó evők a gyerekek, ugyanis bármit megesznek. Sokszor olyasmire is rámondják, hogy „Nyami ezt szeretem!” amit még sosem kóstoltak. Szóval Eszter bent játszik, mert van ám egy kisajtó, ami elzárja a konyhát és a fürdőt a szobáktól és az ebédlőtől. Szili pedig kuktáskodik. Kidobja a zöldséghéjat, előveszi a hozzávalókat, beleteszi a fazekakba, serpenyőkbe a tisztított alapanyagokat, sóz és fűszerez. Nagyon vidám ki csapat ez. Néha segít egy kisautó vagy dinó is.
Az ebéd kész, pedig én még nem is ittam kávét…

Gyarapodtunk

Megszületett a család legifjabb tagja! Rebeka már 6 napos és nagyon mosolygós baba.

Gyerekek

A férjem tegnap, amíg mi a strandon töltöttük az időt, itthon maradt és élvezte a csendet és nyugalmat. Mire délután hazaértünk, ezt a videót kreálta:

Eszter csípője

Eszter lányom csípőjével kapcsolatban csupa jó hírünk van. A helyi szakorvoshoz nem mentünk vissza, az ismerősünk pedig egyenesen Budára irányított minket az Országos Ortopédiai Intézetbe, ahol Dr. Szőke György lett a lányunk kezelőorvosa.

Szegedre is eljutottunk közben. Mivel az sokkal közelebb van (Békés megyében lakunk) szerettük volna ott kezeltetni, de a többi orvossal szemben ott rögtön műteni akarták. Kikértünk több szakvéleményt is, és végül nem engedtük a műtétet. Nem bántuk meg.

A kezdeti 2 hét helyett, mostanában már csupán 2 havonta járunk kontrollra és az eredmények biztatók.

Az enyhe diszpláziának nevezett betegsége valójában egy fejlődési rendellenesség. Nagyon leegyszerűsítve, azt jelenti, hogy a combcsont feje nem illeszkedik megfelelően a vápába (a csípőcsont része, az a csontüreg, ahová a combcsontnak illeszkednie kell). Ha a combcsont a vápából kiugrik, vagy ki-be jár az a csípőficam. Szerencsére Eszternél a combcsont a helyén van, de nem illeszkedik tökéletesen.

Ez a mozgásban nem okoz problémát. tornáznia kell és rendszeres ellenőrzésre hordjuk. A kicsi lány pedig ügyesen megtanult mászni, azután pedig kapaszkodva állni, és kapaszkodva járni.

Baconben sült sertésszűz

Eszter lányomnak nem egészen tökéletes a csípője. Ne ficam, de valami eltérés észlelhető. Ezért a házi gyermekorvosunk beutalt minket a helyi ortopédushoz. Aki 2 hónap Pavlik-kengyel után, azt mondta szerinte mostmár minden tökéletes. De visszatérve a gyerekorvoshoz ,aki szerencsére nagyon figyelmes és lelkiismeretes, azt tanácsolta keressünk fel más szakembert is. Mert ő még mindig nem teljesen nyugodt. Így az apósom megkereste az egyik orvos barátját. És megkérte, ajánljon nekünk egy megbízható, gyerekekhez is értő ortopédust. Kiderült, hogy van egy unokatestvére Kecskeméten, aki szívesen segítene nekünk és megnézné a kicsit, amint visszaért Amerikából. Na ennek a napja lesz holnap.

Mivel szeretem az apósomat, és tudom, hogy ő meg szereti az én főztömet, gondoltam készítek valami útravalót. Ugyanis holnap ő visz minket és elég hosszú programnak ígérkezik.

Kíváncsi vagyok mit állapít majd meg az orvos, és milyen kezelést javasol.

1 kg sertésszűz

200 g bacon

só, frissen őrölt színes bors

olaj

A húst lehártyázom, kiveszem az inakat és levágom a zsíros részeket. Minden oldalát bedörzsölöm (összesen nagyjából 1 evőkanál) sóval, oldalanként 1 tekerés színes borssal. Rátekerem a bacon csíkokat spirálisan, úgy, hogy a szélek kissé fedjék egymást. Hőálló tálba teszem, kevés olajjal meglocsolom, kb 2-3 mm legyen az edény alján. 200 °C-ra előmelegített sütőben 20 percig sütöm lefedve, 20 percig fedő nélkül, majd még 10 percet pirítom 250 °C-on. Szeletelés előtt 10 percet pihentetem deszkán.

Farsang

Tegnap volt a farsang az óvodában. Szilárd első farsangja, mert tavaly a bölcsődében éppen beteg lett az ünnepre. Igazán jó móka volt. Fánkkal, zenével tánccal, felvonulással. Nem csak a gyerekeknek, hiszen mi szülők is nagyon élveztük. Sőt páran be is öltöztek! Jövőre én sem megyek jelmeztelenül. :)

Tűzoltó méhecske

Körtánc

Eltűntem

Figyelmeztetés: hosszú litánia következik, sok nyavalygással.

Karácsony előtt kezdődött az egész egy őrületes betegségsorozattal. Először Szilárd lett köhögős, aztán mikor meggyógyult Eszter is ugyanúgy. Ekkor, azt hittem végre mindenki egészséges. De sajnos Szilárdom ekcéma jelent meg, amit szintén sikerült legyőzni. Ez már három hét betegeskedés volt. Na ezek után jött a non plusz ultra. December 23-án 39,4 ^oC-os lázzal feküdtem egész nap. Végül Szentestére én is rendbejöttem nagyjából, de a két ünnep között én is köhögni kezdtem (ezt még mostanáig sem sikerült teljesen kikúrálni).

A férjem pedig most Vác mellett dolgozik, cirka 250 km-re tőlünk. Ez jó, mert épp egy vállalkozást indít be ráadásul vezető pozícióban van a cégnél. De nekünk kicsit nehéz is. Két gyerekkel egyedül a vizsgaidőszak közepén (mert nekem még az is van)…
A vizsgákkal meg amúgy is nagy bajban vagyok. Mivel épp szeptemberben szültem, ezért ebben a félévben nem voltam előadásokon. Van már pár sikertelen vizsgám sajnos (ilyen korábban nem fordult elő velem), az órai anyagok hiánya miatt. De biztos vagyok benne, hogy az UV-k sikerülnek majd.

Szóval mostanában nem főzök. Semmit az égvilágon. Az idén elsején csináltam egy finom újévi menüt, de azóta nem igazán jártam a konyhában.
Legfőbb ok, hogy nincs kinek főzni. Szilárd az óvodában eszik, a férjem nem jár haza (még enni se), Eszter csak anyatejet eszik a majdnem 4 hónapjával. :)
Most felmerülhet a kérdés, hogy én mit eszek. A titok az imádnivaló anyukák gondoskodása. Egyik héten anyukám hozza az ebédet, máskor meg anyósom lát el finom falatokkal.

A legnagyobb hátrány a blogot éri e téren, mert ide most nem kerül fel semmi februárig. Bár nem lepődnék meg, ha nyárig igen vérszegény maradna, mert tavasszal meg (terveim szerint) szakdolgozatot írok, államvizsgázok.

Ennyi az oka az eltűnésemnek. Jövő hónapban jelentkezek!

"Nézd Eszter, elolvasom neked a Norment. Látod ott a tűzoltó, meg Sam... "- by Szilárd

Karfiolos rizotto besamellel

A két gyerekem igazi csoda! Annyira édesek együtt, hogy el sem tudom mondani! A 2 éves Szilárd annyira szereti és védelmezi 1 hónapos húgát, amit előre senki sem sejtett. Először általánosságában: soha nem volt rossz szava a kicsi ellen, pedig volt, hogy később indultunk sétálni, mert Eszter megéhezett. Erre Szilárd csak megkérdezte tud-e esetleg út közben enni a húga. Minden nap segít körülötte, ha sír odaadja a cumit, ha mérem ő kapcsolja a mérleget. Kedves megnyilvánulása pedig számtalan a testvére felé. Ha mellette van, megsimogatja, sokszor külön ezért megy a kicsi ágyához.

Tegnap anyuéknál mind a kanapén ültünk. Eszter anyukám kezében, Szilárd a papa ölében mellettük. Egyszerre felkiáltott elsőszülöttem "Pusziljuk meg Eszterkét!" és példát statuálva rögtön egy finom cuppanóst nyomott a kicsi homlokára.
Hihetetlen milyen türelmes, ha a kistesóról van szó. Remélem később is hasonlóan jó testvérek

lesznek.

Most az ételről. A tegnapi csőben sült zöldség maradékaként volt fél fej karfiolom, meg megmaradt a besameles zöldségszaft egy része eszembe jutott, hogy csinálhatnék egy karfiolos rizottot. Az eredeti receptet Lilafügénél láttam, de be kell vallanom a két receptben nincs sok közös pont, tőle csupán az ötlet származik.

fél fej karfiol
3,5 dl (besameles) zöldséglé
12 dkg rizs
0,5 dl bor
só, borsolaj vagy vaj

A karfiolt megmostam rózsáira szedtem, minél apróbbakra. Egy serpenyőben kevés vajon fedő alatt 5 percig pároltam (ha nincs fedős serpenyő, ahogy nekem sincs alufólia alatt). Kivettem a karfiolt a serpenyőből. Olajat tettem bele és megpirítottam a rizst. Ezután a rizst felengedtem egy merőkanálnyi zöldséglével és állandóan kevergettem, amíg beitta. Ha ez megtörtént kevés bort löttyintettem rá és kevertem, így folytattam felváltva, amíg el nem fogyott a bor és a zöldségszaft. A végén sóztam, borsoztam és belekevertem a karfiolt.
Én ezt egyszemélyes adagnak szántam magamnak, de csak a felét bírtam megenni.

Eszter a kis jövevény

Tegnap volt Eszter lányom 1 hónapos. Könnyen gyorsan 3450g-mal és mindössze 49 cm-rel született szeptember 12-én (micsoda számmisztika én meg szept. 21-én). Mára már több mint másfél kilót hízott 2 cm-t nőtt és éjféltől 5-ig gyakorlatilag "átalussza az éjszakát".
Gondoltam, mivel már kialakult a napirendje tudom folytatni a főzőcskét és blogolást.
Eddig ugyanis arany életem volt, hiszen heti két-három alkalommal anyukám és anyósom főzött. Ez-valljuk be-nagyon kényelmes, de én szeretek a konyhában tenni-venni így alig vártam, tele új ötletekkel, hogy a Kisasszony hosszabb időt engedjen nekem a konyhában.
Szilárd a nagy 2 éves bátyja pedig már lelkesen segít nekem, persze főleg hátra felé. Tegnap például segített a keksznél golyókat formálni, és rögtön be is kapkodta őket még nyersen, nagy kacagás közepette.